Szófia +1

Avagy ami az előző részekből kimaradt.

Ráadásként Dénes javaslatára itt van az a pár érdekesség, ami a napi események leírásakor kimaradt.

Miért maradtak ki ezek a dolgok? Nos, az első ilyen dolog azért maradt ki, mert ha az belekerült volna a leírásba, akkor otthon egyből aggódni kezdtek volna értem. Ilyen volt például a szobaablakból elém táruló kilátás részletes leírása. Azt hiszem az minden utazó rémálma, hogy a hotel avagy a bázis nem olyan, mint amilyennek elképzelte vagy, ne adj Isten, még a legmerészebb képzeleteit is felülmúlja negatív értelemben. Ennyi felvezetés után beszéljenek inkább a képek.

A többi dolog vagy azért maradt ki, mert egyszerűen megfeledkeztem róluk, vagy mert éppen nem illettek bele az aznapi beszámolóba, vagy csak mert egyszerűen annyira apróságról van szó.

Ilyen dolog például a bolgárok furcsa gondolkodása. Ezt leginkább a fordított villanykapcsoló (lefelé van felkapcsolva), a fordított bólogatás és nem a megszokott mutató újjal való hívogató gesztus használata (hanem a mutató és a középső újjak tenyérrel a föld felé néző mozgatásának használata). A fordított bólogatást egyébként akkor sikerült beszívnom, amikor megkérdeztem, hogy van e earl grey teájuk, majd amikor a csaj számomra nemlegesnek tűnően mozgatta a fejét, próbáltam mást kérni, de végül kiderült, hogy van earl grey csak itt az igen az máshogyan van. A hívogatást a BCCI portása játszotta el velem. Magyar ember számára ez olyan mintha azt mutatnák, hogy maradjak ott ahol vagyok, pedig pont az ellenkezőjét jelenti és követnem kellett volna a fickót. Érdekes.

A kábelezéssel nem állnak valami jól, és ezt úgy általánosságban el tudom mondani. A szuper új irodaházban az UTP kábelnek volt kábelcsatorna, a 220-as kábelnek már nem. A hotel étteremében a plafonon össze-vissza vezetékek mászkáltak mindenfelé, holott maga a hely jól meg volt csinálva. A csúcs a hotel lakószintjén a kiégett konnektorok, amik összekormozták a falat. A meszelésig persze nem jutottak el. A villanykapcsoló mellett pedig volt egy lyuk, amiből egy vezeték meredezett kifelé.

Azt hogy Bulgária valójában nincs is olyan messze, misem bizonyítja jobban, hogy Szófiában találtunk Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utcákat is. Sőt mi több, egy ház falára Petőfi Szabadság, szerelem című verse volt felfestve magyarul és bolgárul. De továbbmegyek! A bolhapiacon pedig ezt találtuk (a lényeg csak nagyban látszik!):

A befalazott templom. Ezt a templomot sikerült 4 épülettel teljesen "befalazni":

Szófia az délutáni csúcsforgalomban:

És a legfontosabbat még el sem mondtam: megtudtam mire jó ez a mindenhol árult piros-fehér izé. Martenica a neve és a hagyomány szerint ez egy fonalból vagy selyemből készült piros-fehér dísz, amit március 1-től viselnek az emberek. Ez egyfajta tavaszköszöntés. Addig viselik, amíg meg nem látják az első gólyát. Ekkor egy fa ágára kötik. A hiedelem szerint ennek a fának bő termése lesz. Miután a felkötötték az ágra kívánnak valamit. (Forrás: egy olasz(!) BCCI-nál dolgozó srác :D )

Áginak köszönet a pulcsiért, a fényképezőért és az utazó táskáért, Bibinek az információkért, Ádámnak a PDA-ért és Dénesnek a ráadás rész ötletért!