Omszki tó

Tegnap páran (Eszter, Anett, Klaudia, H. Tamás, PPéter és én) lementünk az Omszki tóhoz fotózgatni. Mivel már régóta megvan a derítőlapom, amit eddig nem volt alkalmam kipróbálni, azt egyéb felszerelés kárára (a franc se cipel mindent alapon kiszedtem a telét és egy vakut a táskából) magammal vittem.

Sikerült is pár derítőlapos képet csinálni. Mivel H. Tamásnál is ott volt a sajátja, így rögtön kettőt is tudtunk használni.

Itt a derítőapot a napfény lágyítására használtuk.

Balról derítőlap áteresztő módban (napfényt lágyítottuk vele), jobbról pedig arany színűvel viszaderítettünk

Idő közben megérkezett Kinga és Ervin is.

Eredetileg naplementés képekre gyúrtunk, de még a szúnyogriasztó ellenére is darabokra szedtek minket a szúnyogok, így pont a legszebb fényekben nem tudtunk igazán koncentrálni. Képzelhetitek, szegény lányok bikinibe pózoltak a nádas mellett.

Sajnos itt már szúnyog invázió volt, úgyhogy nem nagyon készült jó kép.

Ekkor érkezett meg Krampusz 6 üveg minőségi villányi borral (Sauska Villányi Rosé Cuvée, Gere Merlot, meg volt még valami fehér is, amire már nem emlékszem). Ekkor döntöttünk úgy, hogy a borokat már szúnyogmentes helyen fogyasztjuk inkább el, és véget vetettünk a fotózásnak. A vége hajnali 3-ig tartó lazulás lett az Erzsébet téren. :)

Ja, és sikerült Krampusz jóvoltából megtapizni a Pocket Wizard FlexTT5 Canon változatát. :)

Az a piszok derítőlap!

Egy ígéretemnek teszek eleget, miszerint visszatérek a korábbi angol nyelvű cikkre. A téma egyébként felettébb aktuális, mivel az 5 pontos kívánságlistámról ma egy tétel kipipáltam.

A fent említett bejegyzés lényege nagyjából a következő volt. Mostanában egyre többen játszadozunk kis rendszervakukkal, és sokan egyre inkább ebbe az irányban fejlesztjük magukat. Ennek ellenére nem árt néha a vakukat a táskában hagyni, és játszani kicsit a rendelkezésre álló természetes fényekkel. A kis vakuk nagyon jók, mert segítségükkel sokat lehet tanulni a világításról, a fény tulajdonságairól, de nagyon könnyű túlzásba vinni a használatukat, pedig természetes fénnyel is lehet igazán jó dolgokat összehozni.

Én ma szereztem be egy nagyobb méretű, de még egy ember által összehajtogatható derítőlapot. Ennek segítségével remélhetőleg jobban ki tudom majd használni a természetes (és mű) fényeket. Persze, én is átestem a kezdeti bénázásokon, miszerint kivenni még pompásan sikerült a táskájából, de valahogy visszafelé nem igazán akart összejönni a mutatvány. A bénázás egyéb iránt nem veszélytelen a férfi fotósok számára. (Nem röhög. :)

Csak, hogy érzékeltessem a dolog nehézségét:

Igen, abba a kicsi, fekete, kör alakú tokba kell belevarázsolni azt a lekerekített oldalú, bazi nagy téglalapot. :)

Ezután jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a Google-ben rákeresnék a a "how to fold a reflector" kifejezésre? Mint az várható volt, egy rakás Youtube-os találat született, melyek segítségével sikerül legyőzni azt a piszok derítőlapot. :)

Azonban jó tudni, hogy nem vagyok egyedül a bénázásommal. :)

Na és így kell tisztességesen csinálni:

Profi derítőlap használat

Ebben a postban Steve Thornton egy videóját szeretném veletek megosztani. Steve előszeretettel használ derítőlapokat, persze, ha szűkséges, akkor előveszi a vakukat is. De ő nem az a tipikus strobistos figura. :)

Az alábbi videó kicsit reklám szagú, azért talán páran érdekesenek találjátok majd.