A DSLR (Digital Single-Lens Reflex, magyarul digitális tükörreflexes) gépek eredendően a fotózás világával komolyabban ismerkedő amatőrök* és a professzionális felhasználók (pl.: fotóriporterek, esküvői fotósok, stb.) számára készültek. Éppen ezért nagyobb hangsúlyt kaptak a manuális beállítási lehetőségek és az automatikus mód csupán egyfajta opció. A DSLR világban, ugyan egyre jobban érződik a kompakt gépek hatása, az automata funkciók jóval szegényesebbek, mint azt a kompakt gépek tulajdonosai megszokhatták.
Ez viszont feltételezi, hogy a felhasználó hajlandó némi időt fordítani a készüléke működésének elsajátítására, illetve hajlandó megtanulni az alapvető expozíciós (és kompozíciós) szabályokat. Sokaknál ez a rész hibádzik, ugyanis hozzászoktak, hogy a kompakt gépeken elegendő az exponáló gombot lenyomni és elkészül a többé-kevésbé jól exponált kép (hiszen a kompakt gépeknek pont az a lényege, hogy a legkevésbé hozzáértő is tudjon elfogadható képet készíteni).
Ilyenkor jönnek azok a panaszok, hogy „a kollégám kompaktja sokkal jobb képeket csinált, mint az én méregdrága tükörreflexes csodám” vagy „a kép sötét lett és életlen, ennél még a régi gépem is jobb képeket csinált”. A probléma az, hogy sokan a tükörreflexes gépekkel szemben is kompakt követelményeket fogalmaznak meg, fittyet hányva arra a tényre, hogy ezek a gépek más célközönségnek készültek. Persze ezt a problémát a DSLR gyártók is kezdik felismerni, és az újabb modellek egyre több a kompakt világból átvett funkciót kínálnak (ezáltal elmosódni látszik a kompakt-bridge-DSLR átmenet és újabb vásárlók pénztárcája nyílik meg). Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a funkciók még mindig nem helyettesíthetik a jól felkészült fotóst.
Tehát DSLR vásárlás előtt jó tudni, hogy az a fotós tud igazán jó képeket készíteni, aki legalább az alapvető fotózási ismeretek birtokában van, nem pedig az, akinek drágább a gépe. Ugyanis sokszor az ezernyi beállítási lehetőség, a megannyi objektív és kiegészítő csak megzavarja a felhasználót. Persze ezek mindegyike óriási lehetőséget rejt magában, azonban ezeket tudni kell használni, amihez viszont tanulni és gyakorolni kell. Ebből adódik, hogy sokszor pár tízezer forintos kompakt gépekkel jobb képek készülnek, mint a több százezer forintos tükörreflexesekkel.
Szóval, kedves leendő DSLR tulajok, tessék tanulmányozni a használati útmutatót és látogassatok meg pár a fotózás alapjaiba bevezető internetes oldalt vagy vásároljatok ilyen témájú könyveket! Biztos vagyok benne, hogy a befektetett idő látványos eredményt fog hozni és, nem utolsó sorban, elkerülhetitek azt a csalódást, amit a tudatlanság okozna.
* Sokan hajlamosak az amatőr és a kezdő fotóst egymás szinonimájaként használni. Ez azonban súlyos hiba, hiszen a kezdő fotós nem feltétlenül van tisztában a fotózás alapjaival és általában kevés tapasztalattal rendelkezik, míg az amatőr fotós a nem hivatásszerűen fotózó egyént takarja. Így az amatőr adott esetben rendelkezhet azzal a tapasztalattal és tudással, amivel egy profi fotós is, csupán ezt a tudását nem váltja pénzre.



