Cikkek Video Facebook Twitter Flickr Adok-Veszek FAQ Olvasóim

Copyright

Az oldalon található képek Kiss Ákos szellemi tulajdonát képezik (kivétel ahol külön jelezve van más fotós, mint alkotó). A képeket engedély nélkül felhasználni, átalakítani illetve terjeszteni nem lehet. Minden jog fenntartva!

2009. január 31., szombat

Extreme photography

A bizonyíték arra, hogy a Föld kerek. :)


Balról az Astoria, felül egyharmadnál a Gellért hegy, míg jobbról a Deák tér látható. A képen Baumgartner Viktor (Röno) integet. :)

A kép elkészítéséhez egy állványt tartottam a magasba és időzített kioldást használtam. A fotó alexpós volt és magas ISO-val készült, ezért egy kicsit zajos. A torzításból már valószínűleg kitaláltátok, hogy halszemobjektívvel lett lőve.

Megjegyezném, hogy egy percig sem veszélyeztettük saját testi épségünket, végig körültekintőek voltunk (előtte biztonsági instrukciókat kaptunk), és engedéllyel tartózkodtunk ott.


Kapcsoldó post: Halszemmel a magasban

2009. január 29., csütörtök

Párisi udvar


Párisi udvar a Ferenciek terénél


Régóta tervbe volt már véve, hogy ezt a képet elkészítem. Pár hónapja próbáltam először, de akkor nem volt nálam állvány és anélkül még az ISO 1600 sem volt elég egy jó záridőhöz. Meg ugye ISO 1600-on totál élvezhetetlen.

Ez a mostani kép ISO 100-on lett lőve 30 másodperces záridővel. A sötét helyekre vakuval villantottam expó közben (kézből).

2009. január 25., vasárnap

Halszemmel a magasban

Joe McNally (tőle ezt a videót feltétlenül nézzétek meg), a National Geographic-től azt a feladatot kapta, hogy a "The Power of Light" (A fény ereje) című anyaghoz készítsen képeket. Joe gondolt egy nagyot és felmászott az Empire State Building legtetjére, hogy az ottani jelzőlámpával készítsen pár fotót. A lent látható videóban ennek projektnek a werk felvételeit láthatjátok.



Pár lelkes belga fotósnak megtetszett az ötlet és ők is megmászták saját nemzeti büszkeségüket, az Atomiumot. A belgák egy Pelenget használtak. :)



Valaki esetleg fel tud vinni valamilyen adótorony/csudajó dolog tetejére? :)

2009. január 18., vasárnap

Játszunk riporteresdit!

Apróbetüsök előre!

Úgy gondoltam, hogy a tegnapi Bamako-s riport után megér pár mondatot, hogy hogyan is készültem az eseményre.

Kéretik figyelembe venni, hogy a lent írtakat egy amatőr fotós és nem egy fotóriporter írta. Ezzel együtt jelezném, hogy ezen bejegyzés tartalma nem feltétlenül állná meg a helyét egy valódi riporteri munka kapcsán. Mondjuk úgy, hogy a riport kategóriával kacérkodó amatőrök számára egy-egy saját projekt erejéig hasznosak lehetnek az alábbi bekezdések, de semmiképpen nem az a cél, hogy megmondjam a tutit. Ezek egy része saját tapasztalat, míg másik részét egy fotóriportertől gyűjtöttem be.

Információ, információ, információ

Az első és legfontosabb, hogy legyünk tájékozottak. Érdemes egy programfüzetet végigolvasni, hogy mikor és milyen események lesznek, és az a rendezvény melyik részén fog történni. Ezután lehet átgondolni, hogy milyen képekre van esélyünk.
Miután tisztában vagyunk a programmal, nem árt ha utánajárunk, hogy milyen érdekesebb fazonok fordulhatnak meg a helyszínen. Idén például Rolf Becker volt az, akiről tudtam, hogy érdemes lesz rá figyelni. Ez azért hasznos, mert az ilyen figurákról készült képek általában érdeklik az embereket, és ezáltal a képeinkre többen lesznek kíváncsiak.

Időjárás, öltözködés, fények, felszerelés

Ha már tisztában vagyunk a programmal, akkor meg kell nézni az időjárás-jelentést. Én ezt igyekszem nem elmulasztani, mert ettől függ, hogy hogyan kell öltözködni, és hogy milyen fényekre lehet számítani, esetleg kell e esővel illetve egyéb nehézséggel számolni. Ezután a hely adottságaival is tisztában kell lennünk. Jó tudni, hogy milyen tereptárgyak, jellegzetes épületek, szobrok vannak a környéken, amiket bele lehet komponálni majd a képekbe, ezáltal érdekesebbé, beszédesebbé téve őket. Az sem utolsó szempont, hogy milyen fekvésű a helyszín, hiszen fontos, hogy tudjuk honnét fog sütni a nap. (Persze beltéri fotózásnál ezek nem annyira fontosak.)

Az öltözködés sarkalatos pontja lehet a dolognak, ugyanis nem fázni vagy megsülni/leégni megyünk egy rendezvényre, és nem is azért, hogy vigyázzunk az új fehér nadrágunkra, hanem azért, hogy fotózzunk. Tehát a kényelem a legfontosabb, így eggyel kevesebb dolog vonja el a figyelmünket a témáról.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy még jóval a fotózás előtt tegyük rendbe a dolgainkat. Memóriakártya legyen üres, akksik legyenek feltöltve (ugye ez nem 2 perces mutatvány) és gondoljuk át, hogy milyen felszerelésre lehet szűkségünk. A feleslegesen cipelt objektívek és egyéb kütyük csak elvonják a figyelmünket a fotózásról és nem mellesleg egész nap cipelhetjük őket. Én a Budapest-Bamako-s fotózásra 1db objektívet (Sigma 17-70mm f2.8-4.5, jó átfogása és vészhelyzetben nagylátó állásban jó fényereje miatt) vittem magammal, valamint két akksit, egy vakut és a vakuhoz szükséges pótakksi szettet.

Story

Ha mindezek megvannak, akkor fejben össze kell rakni a dolgot. Mi az amiért valójában kimegyünk? Mit akarunk megmutatni? Próbáljunk egész folyamatot elmesélni a képeinkkel és ne csak 1-1 kiragadott eseményre koncentráljunk. Például hiába ügyeskedtük be magunkat a sajtósokhoz, ha egész nap csak (jelen esetben) a kapun áthaladó autókat fotózzuk. Ha valaki ezt szeretné, azzal nincsen semmi baj, de ha riportot akarunk csinálni, akkor bizony mozogni kell és rendezvényt több szemszögből tudni kell bemutatni. Éppen ezért döntöttem úgy egy idő után, hogy elhagyom a tuti helyemet és inkább nézelődök máshol is, hogy el tudjam mesélni a történetet. És, ami fontos: nem 100 és még csak nem is 50 képpel kell mesélni. Az egyik nagy hírügynökség fotóriportere mondta, hogy nekik általában egy eseményről maximum 5-6 képet kell küldeniük és nem többet (, illetve nagyon ritka az amikor többet kell küldeni). És ennek az 5-6 képnek el kell tudnia mesélni az egész történetet. Könnyen belátható, hogy ennek a pár fotónak a kiválasztása megpecsételheti az egész story sikerét, tehát igyekezni kell jól válogatni. (Vannak jó tanácsaim mi? :) )
A képaláírásoknak ebben a műfajban fontos szerepe van, így érdemes olyan plusz információkat a képekhez leírni, amiket az olvasó nem tudna magából a képből kinyerni. Pl. helyszín (pár színesbőrű emberből még nem tudjuk leszűrni, hogy melyik országról van szó), időpont (ez legtöbbször nem látszik a képen), esemény megnevezése, leírása, miért feszít az ürge a képen és ki az egyáltalán (nem feltétlenül névvel, ha nem ismert személyről van szó).

Hírérték, idő

Nos, a hír kategóriában a gyorsaság nagyon fontos. Nem lehet tökölni egy-egy fotó szerkesztgetésésével, mert mire végzünk vele már rég nem hír a hír. Vagy az eltelt idő miatt "elavul" a dolog, vagy mert más fotósok már learatták a babérokat és senki nem kíváncsi a mi fotóinkra.
Éppen ezért törekedni kell arra, hogy a képpel minimális munka legyen csak pl. vágás, forgatás, tónusgörbe. A túlzott belenyúlás a hitelesség rovására mehet. Nem szabad tehát elfelejteni, hogy itt a dokumentálás a fő tevékenység.

Publikálás

Ha biztosra akarunk menni akkor a lehető legtöbb dolgot előkészítjük. Ez jelentheti akár a hír szövegének előzetes megírását is (ha egyáltalán kell ezzel foglalkoznunk), de akár egy Photoshop action-t is, amivel aztán automatikusan a kívánt formába önthetjük a nyilvánosság elé tárandó képeinket. Az ilyen és ehhez hasonló trükkökkel időt lehet nyerni. Ha úgy nézzük, akkor maga a fotózás nem is olyan nagy része ennek az egész műveletsornak.

Rendszerezés

Amire még nagyon kell figyelni, hogy az összegyűjtött anyagainkat rendszerezzük, hogy bármikor elő tudjunk szedni egy keresett anyagot. Nincsen rá egyezményes tuti módszer, hiszen mindenkinek más a jó. Sokan a mappákba rendezést használják mindenféle egyéb eszköz nélkül (aktív fotóriporterekre gondolok). Az elnevezések és az egyéb meta adatok, mint a leírás, készítés ideje és helye, stb. mind-mind fontos részletek (pl. Photoshop-ban File\File info menüpont). Persze ezeket az amatőrök nagy része ritkábban alkalmazza, mert az esetek túlnyomó részében nincs szűkség arra, hogy ilyen részletesen ellássuk képeinket meta adatokkal. Azért nem árt tudni, hogy van ilyen is.
Fontos, hogy a képek eredeti verzióját megtartsuk és csak másolatokat módsítsunk. Így elkerületőek a véletlen rámentések és adott esetben tudjuk bizonyítani a kép éredetiségét.

Technikai részletek

Érdekes, de sok fotóriporter JPEG-ben fotózik. Az ok pedig, hogy egyrészt egyel kevesebb lépés van a képfeldolgozásnál, másrészt a hírügynökségek is JPEG-gel dolgoznak leginkább. Ami még számomra érdekes volt, hogy a képek hosszabbik oldala 3000 pixelnél a legnagyobb felbontásban sem lehet nagyobb, tehát 3:2 képaránynál 6megapixeles képeket használnak. És ez elegendő egy magazinban duplaoldalas megjelenéshez. Ugye meglepő?

2009. január 17., szombat

Budapest-Bamako 2009 start

Idén is kilátogattam a Budapest Bamako Rally startjára, amit a Felvonulási téren tartottak a szervezők. A rendezvény valamivel 8:45 után kezdődött az ünnepélyes megnyitóval, de igyekeztem korábban kiérni, hogy jó helyről fotózhassak. Persze bepofátlankodtam a sajtónak fenntartott helyre. :)

"A verseny útvonal minden eddiginél izgalmasabbnak és kalandosabbnak ígérkezik. Az idén egy 2700 kilométeres szuper maratoni etap is lesz Bresciatól a Szahara kapujáig. A marokkói kősivatag után komoly dűnék és idegőrlő szaharai szakaszok várnak az indulókra. A mauritán határtól Bamakoig, 300 kilométer kivételével aszfaltot nem is érintenek az indulók. "Nagyon nagy cipőt hagyott maga mögött a Dakar Afrikában. Megtisztelő, de nagyon kemény feladat ezt az örökséget átvennünk" - tette hozzá a futam kitalálója. Több olyan etap is lesz a tájékozódási tereprally futamon, amely az elmúlt években a Dakaron is kiemelten nehéz szakasznak számított." - Írja az www.osszesauto.hu.
A megnyitó után kezdetét vette a rajt és az autók nekivágtak a 8314km-es távnak.

Budadapest Bamako rally 2009 start
Az első induló a rendezvény főszervezője, Villám Géza volt Peugeot 504-esével.

Budapest-Bamako rally 2009 start
Voltak, akik már előre ittak.

Budadapest Bamako rally 2009 start
Akadtak nehézsúlyú versenyzők is.

partyarc
Talán nem túlzás, hogy a rendezvény egyik legnagyobb figurája, Rolf Becker, aki Trabanttal többször körbejárta már a világot. Természetesen most is ilyen típusú autóval állt rajthoz.

rendorok
Rendőrök a biztonságos rajtért.

forgalomban
Résztvevők a forgalomban. Már csak alig 15 nap és 8313.98km van vissza Bamako-ig, a Mali Köztársaság fővárosáig.

Még több kép
A 2008-as start képei.

2009. január 16., péntek

Tanulás helyett

Néha jó egy kicsit pihenni tanulás közben, mert az ember teljesen belefásul a dologba. Úgy döntöttem, hogy próbálkozok a világítással, ha már mostanában olyan sokat postoltam erről a témáról. Mivel két villanjkörtém és egy rendszervakum van, az egyik villanjkörte lett a fő fényforrás egy ernyővel, a másikat pedig egy oldalról jövő erősebb díszítő fényhez használtam fel. Ez utóbbira tettem snoot-ot és pauszpapírral vettem vissza a fényerejéből. Háttérnek egy sima méteráruboltban kapható textilt használtam, és ezt szerkesztettem rá két lámpatartó állványra. Az oldalsó villanjkörtét a kis Manfrotto-ra tettem rá lámpacsipesszel, míg a nagy Manfrotto-t a géphez használtam.

Lighting setup
A tetthely

A beállítások értehtőbben ábrázolva:

LightingSetup
A tetthely Kevin Kertz-féle ábrázolással

Itt igazából az lett volna jó, ha van modellem, mert így egy kicsit macerás és nincs is azonnali feedback, így mire odamegyek a géphez megnézni az eredményt, már nem tudom visszacsinálni a testhelyzetet és a fényeket sem látom olyan jól.

Egy kis szépia effekt után ez lett a végeredmény:

Self
A tettes

Nem tökéletes, de mókának jó volt.

Amire figyeltem:
  • Csak 1 fül legyen, a másik véletlenül se kandikáljon ki az arcom vonalából. Ez az egy fül dolog férfi portrénál bevett szokás.
  • Orr ne menjen ki az arc vonalából.
  • Próbáltam egyenesen ülni, de az ing meggyűrődött és attól nem úgy látszik (na, ezt pl. modellen észreveszi az ember).
  • Igyekeztem 1 fényforrást látszatni a szemekben, de ez sem sikerült 100%-osan. Megjegyzem, hogy sok fotós nem tartja hibának a több fényforrást a szemben, viszont a régi vágású, nagy fotósok ezt durva hibának tekintik. Pl. Szipál Martin még nevetett is azon, hogy a mostani reklám plakátokon sokszor nem hogy 2, de még több ernyő/softbox is látszik.
Jó lett volna még magamat jobban elválasztani a háttértől, de sajnos több vakum nincsen. A másik lehetőség még a háttér vagy az öltözék színének eltérő megválasztása lehetett volna. A háttér gyűrődés picit zavaró lehet, de ezért használnak a profik papírhátteret.

Várom az építő jellegű hozzászólásokat, kritikákat!

2009. január 14., szerda

Még egy 2008-as összefoglaló

Tudom, már a sokadik ilyen itt a blogon. :) Viszont a sok képes, visszatekintős válogatás után kedvet kaptam, hogy készítsek egy összefoglalót a saját képeimből. Talán kicsit nagyképűen hagzik ez elsőre, de a célom nem több annál, hogy egy csokorba szedjem a számomra valamiért kedves képeimet 2008-ból. A sorrend időrendi.

1. Szabadság

Kétség kívül az egyik legjelentősebb kép a fotózáson vezető utamon, hiszen ez a kép hozta meg az első sikerélményt azáltal, hogy a Pesti Műsor címlapjára került, nagyjából pont egy éve. A kép tanulás közbeni pihenés alkalmával készült a konyhaablakból még 2008 januárjában. Eredetileg a varjakat akartam fotózni röptükben és nem volt tervbe véve, hogy a képen jelentős szerepet kapjon a Szabadság szobor. Azonban, amikor az egyik madár befordult elé, akkor már tudtam, hogy exponálni kell, mert ez az a kép, amiért érdemes volt nekikezdeni a dolognak.

Szabadság/Freedom

2. Kerékvilág

A kép áprilisban készült a Critical Mass-on. Még a rendezvény előtt elhatároztam, hogy én ezért a képért megyek ki. Először nagylátószögű objektívvel akartam elkészíteni, de végül teleobjektívet választottam, mert azzal jobban lehete tömöríteni a témát. Ami azt illeti megérte, mert a színes verziója ennek is címlapra került.

Bikes in the air

3. Sziluett

Volt kolléganőm sziluettje látható a képen, akit egy a korábbi munkámmal kapcsolatos út lazítós óráiban fotóztam le az athéni tengerparton. A fotózás közben lelkes volt és spontán emelte fel a kendőjét. Ez szintén egy olyan pillanat volt, amikor exponálni kellett. Hozzáteszem, ezt a képet ma már máshogyan szerkeszteném.

Silhouette

4. Van egy álmom

Gyereknapon szerettem volna egy igazi gyereknapi képet készíteni. Mivel a lakástól nem messze van egy játszótér, ahol éppen gyereknapi rendezvény zajlott, kimentem oda. Akkor lettem figyelmes erre a lufijával játszó fiúcskára. Sokáig vártam, hogy egyedül legyen a dombtetőn, mire végre sikerült a lent látható képet elkészítenem. Nekem az egyik személyes kedvencem.

I have a dream

5. A csapat

Júliusban mentem ki a hazai amerikaifoci liga döntőjére (Budapest Cowboys - Budapest Wolves - 14:20), ahol azóta is a legtermékenyebb fotózásomat sikerült összehozni. Ez alatt értem azt, hogy innét van a legtöbb olyan kép, ami kedves számomra. A pályára való bejutás nem volt egyszerű, trükközni kellett. Először is összelegóztam a lehető legnagyobbnak látszó felszerelésekből a gépemet, aztán elhitettem a biztonsági őrrel, hogy fotós vagyok, csak a kocsiban maradtak a papírjaim. Sikerült átvernem. :) Maga a kép a döntő utolsó perceiben készült, ahol a pálya szélén levő játékosok szorítottak a csapat pályán levő felének. Mivel teleobjektív volt a gépemen, így igyekeztem abból kihozni a legtöbbet. Azóta már nem is bánom, hogy akkor nem volt nagylátó nálam.

Unity

6. Az elvesztett csata

Rögtön itt van még egy kép ugyanarról a meccsről. Ez már a játék után készült, mint látható a cowboy-ok vesztettek. Sokat vártam a megfelelő pillanatra és félő volt, hogy soha nem lesz meg az a kép, amire vágytam, mert folyton mászkáltak körülötte a csapattársak és az sem volt biztos, hogy sokáig lesz ebben a testhelyzetben. Aztán mikor egy pillanatra eltűntek a keresőből a többiek, akkor exponáltam.

Battle lost

7. Jump

Ez egy amolyan "mindenki megcsinálja" kép és igazából semmi extra nincsen benne. Ettől függetlenül sikerült a korábbi terveimhez nagyon közeli végeredményt kapnom. A képen húgom látható.

Jump/Ugrás

8. Korlát Zürichben

Egy volt munkatársamat látogattam meg a nyáron Svájcban és akkor készült ez a kép. Amikor megláttam a korlátot, tudtam, hogy ezt szeretném megcsinálni halszemmel. Azért szeretem, mert mindig felidézi bennem azt a pár napos kirándulást, és mert a halszemmel sikerült a formákat kiemelni és érdekes hatást elérni.

Lépcső absztrakt/Stairway abstract

9. St. Hubertus galéria, Brüsszel

Munkaügyben jártam Brüsszelben szeptemberben. Sokat dolgoztunk, de az utolsó napon még volt annyi időm, hogy a pár nappal korábban futólag (és fényképezőgép nélkül) látott galériát lefotózzam. Miután megláttam csak az járt a fejemben, hogy milyen jól lehet a hosszú galériát fotózni halszemmel és hogy ezt feltétlenül meg kell csinálnom. Örültem, hogy pont olyan volt a keresőben, mint ahogyan megálmodtam.

St. Hubertus Gallery, Brussels

10. Karády részlet

Volt barátnőm, Ági ötlete volt, hogy csináljunk pár olyan képet, amin Karády Katalint idézzük meg. Ez a kép a sok utómunka és a merész vágás ellenére kedves kép számomra. A hátulról jövő élfényt egy olcsó asztali lámpával oldottam meg.

Karády részlet

11. Boldogok

Ehhez a fotóhoz szintén egy jó adag szerencse kellett. A koncepció az volt, hogy kiemelem azt, hogy milyen boldogok a kutyás felvonuláson résztvevők, és erre pont az ellenkezőjét láthatjuk a képen. Érdekes módon szinte az összes arc komor, pedig egy kutyás felvonuláson az emberek általában vidámak. Talán ez lenne a valóság?
Ha küldtem volna be fotót a sajtófotó pályázatra, akkor ez lett volna az. De nem küldtem.

Boldogok/They are happy

12. Wall-E

Bár sokaknak vannak metrós képei, mindenképpen szerettem volna halszemes metrós képeket. Egy ilyen fotózáson készült Wall-E is, akiről születése pillanatában még nem tudtam, hogy ő valójában Wall-E. Sőt azt sem tudtam ki az a Wall-E. Az eredeti címe a képnek A lény volt, de egy kedves fotós kolléga, Hoszi felhívta a figyelmemet a hasonlóságra. Ezúton is köszönet érte!



13. Györgyi

Ez a kép csak egyszerűen tetszik. A világítás nem az én érdemem, én csak komponáltam és utómunkáztam. Mégis valahogy egy "szeretem kép" lett belőle. Persze lehet, hogy csak a lány szépsége fogott meg.

Györgyi

+1. Körte csere

Ráadásképp egy kis kínzás, amin saját magamat fotóztam le egy képzeletbeli villanykörtecserélős hadművelet közben. Ez meg azért kedves kép, mert régóta terveztem és sokadjára sikerült úgy kivitelezni, ahogy először elképzeltem. Szóval sokat tanultam belőle.

(Kemény) férfi munka :)

Persze ezen kívül még van sok olyan kép, amit szeretek, de talán ezek a leginkább kedvencek. Ezalatt nem azt értem, hogy fotográfiailag tökéletesek lennének, mert nem azok, sőt mindegyiknek ismerem a hibáit, de ez most nem arról szól. Nekem ilyen volt 2008.

Mutassátok meg Ti is 2008-as kedvenc képeiteket!

Nektek milyen volt 2008? Ha van bologotok, akkor írjatok egy hasonló postot és dobjatok ide a kommentek közé egy linket! Ha nincs akkor jöhetnek képekre mutató linkek és kommentben a leírások!


Nézzétek meg a többiek képeit is!

Úgy gondoltam, hogy aki beszáll a játékba, és idejét nem sajnálva összeszedi 2008-as kedvenc képeit, annak közvetlen linket adok a bejegyzésére innét a lap aljáról. Így nem kell majd a kommentek között bogarászni és az RSS feed olvasóihoz is eljut az információ.

Szasz 2008-as gyűjteménye
Attila 2008-as képei

2009. január 11., vasárnap

Még több kép 2008-ból

Kórábban már írtam a The Boston Globe válogatásáról, most viszont az MSNBC és a TIME által összegyűjtött fotókra is fel szeretném hívni a figyelmeteket.

Az MSNBC válogatása 3 fő témakör köré csoportosul: hírek, sport és a választás. Ami különlegessé teszi ezt a válogatást az az aláfestő hanganyag, melyben zenén kívül eredeti hír hanganyagok is hallhatóak.

Amúgy az MSNBC-nek van az indexhez hasonló heti képes összefoglalója, amit szintén ajánlok figyelmetekbe.

2009. január 9., péntek

Kiállítás ajánló

Geni kiállítása
Geni a képeit rendezi készülő kiállítására a Blende Club Caféban (a képet Geni szerkesztette)

Egy kedves ismerősöm, Hvozdovits-Máthé Tibor (Geni) képei mától megtekinthetőek a Blende Club Café (Budapest, Király u. 100.) első emeletén. Ajánlom mindenkinek, igényes válogatás! Én már láttam. ;)

Geni emellett egy másik kiállításon is képviseli magát képeivel, aminek a megnyitója január 14.-én 17:30-kor lesz a Független Pedagógiai Intézet budai tankönyvcentrumában. Ezen a kiállításon egy másik kedves ismerősöm, Bóka Attila (Morten) képeit is megtekinthetitek. Bővebben.

Ha tehetem, én ott leszek. Gyertek Ti is! :)

Sportfotózás 2 speedlight-tal

Persze nem a hagyományos értelemben vett sportfotózásról van most szó, mert ezek a képek egy 2009-es naptárhoz készültek.

A Haristobalad Photography triatlonistákat fotózott 2 rendszervakuval. Szerintem ez ismét egy olyan videó, ami tanulságos. Az elején leírják a beállításokat, amikkel sikerült a környezeti fényeket teljesen kiiktatniuk, így csak a két speedlight fénye látszik a képeken. És még egy trükk: a fókuszálás megkönnyítésére egy követ használtak ott, ahol a sportolók is elhaladtak.

2009. január 8., csütörtök

Dimenzióugrás


Játék zoom objektívvel és hosszú záridővel

Tanulás közben az embernek mindenhez van kedve, kivéve magához a tanuláshoz. És rendszerint ilyenkor jönnek a fotós ötletek is. Akkor pedig nincs nyugta az embernek, amíg meg nem valósítja őket. A fenti kép ötlete is így született meg. :)

2009. január 6., kedd

Két lábon járó fotó stúdió

Egy kicsit vidámabb vizekre evezünk most. Már régebben akadtam erre az igazán kreatív és őrült videóra. Gondoltam, ha már a világításra kattantam rá mostanában, akkor ez sem hiányozhat a gyűjteményből. :)


2009. január 3., szombat

War Photographer

Nemrégiben láttam a War Photographer című dokumentumfilmet, ami James Nachtwey fotográfussal készült.

James Nachtwey amerikai fotóriporter és háborús fotógráfus, számos díj birtokosa. Jelenleg ő az egyedüli fotós, aki 5 alkalommal is megkapta a Robert Capa aranymedált, melyet a magyar származású, híres haditudósító Robert Capa tiszteletére hoztak létre.

A film különlegessége, hogy néhány éles bevetésen Nachtwey mini kamerát szerelt a gépére, így egy kis időre mi is az ő szemével láthatjuk a harcteret.

Sajnos nem tudok magyar nyelvű verzióról, de aki beszél egy kicsit angolul, annak ajánlom, mert elég érthetőek a szövegek benne (néhol lehet, hogy neki kell futni többször is, de a képek beszédesek).

A film felvezetéséhez a lenti ízelítőből ragadtam ki pár mondatot és (nem 100%-os biztonsággal) lefordítottam:

"A harcmezőn minden rendkívül gyorsan történik. Amit látsz az nem egy kép egy 10.000 mérföldre levő újság oldalán egy Rolex hirdetéssel a túloldalon. Amit látsz az gyógyítatlan fájdalom, igazságtalanság és szenvedés. Felmerült bennem, hogy ha mindenki egyszer ott lehetne, hogy a maga szemével lássa, mit tesz a fehér foszfor egy gyermek arcával, milyen kimondhatatlan fájdalmat tud okozni egyetlen golyó, vagy hogy egy tompa repeszdarab hogyan tudja letépni valaki lábát - ha mindenki ott tudna lenni, hogy maga láthassa a félelmet és a nyomorultságot, csak egyszer, akkor megértenék, hogy semmi nem ér annyit, hogy a dolgokat hagyjuk addig elfajulni, ahol ez megtörténhet egy emberrel, nem beszélve ezrekről. De mindenki nem lehet ott és ez az, amiért a haditudósítók mennek oda. Hogy megmutassák az embereknek, hogy kinyúljanak és megragadják őket, megállítsák őket mindennapi teendőikben és felhívják a figyelmüket arra, hogy mi is megy ott valójában, hogy elég erőteljes képeket készítsenek, hogy legyőzzék a tömegmédia hígító hatását és kirázzák az embereket a közönyből, hogy tiltakozzanak és annak a tiltakozásnak az erejével másokat is tiltakozásra késztessenek."

James Nachtwey monológ a filmből.

És a beígért részlet:



A 2002-ben Oscar-ra jelölt film honlapja ezen a címen érhető el.

Ha ezt a bejegyzést olvasod, akkor működik az időzített publikálás. Ez azért jó, mert amíg a vizsgáimra készülök, addig is lesz friss tartalom a blogon.

2009. január 1., csütörtök

BUÉK!

Ezzel a képpel kívánok minden kedves olvasómnak sikerekben gazdag, boldog új évet!


16db 6 másodperces expóból készült.


A fenti képhez várok utómunka ötleteket, mert nem vagyok vele elégedett. Itt az eredeti, kommentbe jöhetnek az ötletek, saját verziók.


UPDATE: Mivel több kérdést is kaptam arra vonatkozólag, hogy hogyan készült a kép, leírom:


Előzmények


Tavaly láttam egy hasonló képet, ami Sydneyben készült és gondoltam nekem is kell egy ilyen, így hónapok óta vártam az alkalmat. A helyszín máshova lett megálmodva, de a hideg miatt nem vállaltam a biciklizést (autó sajnos nincs). Szóval kellett egy magas hely (amolyan B terv jelleggel), ahonnét viszonylag jól belátható a város egy része. Ehhez némi illegalitásba kellett bonyolódni (mondjuk inkább csínytevésnek, mert senkinek nem lett kára belőle), mert a házibuli, ahol voltam az elsőn volt. A többi rész titok, a lényeg, hogy a kép a 9. emelet magasságából készült. :) A ködtől sokáig féltem, de éjfél előtt nem sokkal tisztult kicsit a levegő szerencsére.

Terepmunka

6 másodperces expókat lőttem állványról egymás után. A 6 másodperc még pont jó a tűzijátékhoz, viszont ez csak 8-11 közötti blendét enged meg ISO 400 mellett (este). ISO 400 fölé nem akartam menni és a legalább 8-as blendét is tartani kellett a mélységélesség miatt. Az eredeti kép azért nem lett éles, mert csak a kis Manfrotto volt nálam és távkioldót sem vittem, így minden expónál bemozdult kicsit a gép. Sajnos a 400D csak 10 másodperces időzítést tud, azt meg nem akartam megjátszani, mert 16 képnél az már majdnem 3 perc üresjárat és a tűzijáték pedig éjfélkor tuti (és már így is 00:10-kor lőttem az első képet).

Utómunka

Több nézőpontból és gyújtótávolsággal lőttem sorozatokat, de a tűzijátékok sűrűsége miatt ez volt a legjobb az összes közül. A kiválasztott 16 képet ezután Photoshopban rétegenként egymásra helyeztem és a layerek típusát lighten-re állítottam. A tűzijátékokkal még trükköztem egy kicsit, hogy legyen olyan helyen is, ahol eredetileg nem volt. Ezután elkészült a fent belinkelt nyers kép. Ezzel sokáig szenvedtem, hogy a színeit rendbe rakjam, de nem sikerült, így maradtan az FF verziónál. Ha valakinek sikerül a színeket beállítani, szívesen veszem a képet és hozzá tartozó leírást.

A hibák, amiket elkövettem, ti ne tegyétek
  • Nem RAW-ba lőttem (a házibuli miatt átállítottam JPEG-re a gépet, hogy több kép férjen a kártyára).
  • Nem a nagy Manfrotto-t vittem magammal. (Ki megy szilveszteri partyba 3-4 kilós állvánnyal? :) )
  • Távkioldó nem volt nálam (véletlenül otthon maradt).
  • Viszonylag későn kezdtem a fotózást.
  • Nem szerveztem meg mindent, hogy a legtutibb helyről lőhessem.
  • Felesleges tűzijátékokat nem töröltem, így ahol több is volt egyszerre, ott egymásra kerültek és a lighten layer tulajdonság miatt kiégtek.