Első képek az EOS-szal

Végre volt időm foglalkozni kicsit az új gépemmel (Canon EOS 400D), amit múlt héten vettem. Régóta szerettem volna, de nem hittem, hogy sikerül összehozni a dolgot, főleg azt nem, hogy ilyen hamar. Korábban egy jóval olcsóbb és használt 350D-ben gondolkodtam, de végül egy kis munkahelyi prémium segített letenni arról az ötletemről. :)

A vásárlás nem volt egy mindennapi esemény, de az egész napom nem volt egyszerű akkor. Hétfő volt és hétvégén meg az azt megelőző héten rengeteget tanultam a vizsgámra és laboromra. Délelőtt sikerült letudni az iskolai kötelezettségeket és szerencsére mindkét esetben megfeleltem, sőt olyannyira, hogy a Vállalatgazdaságtan vizsgám 4-es lett. Ez engem is meglepett, mert 4-es volt a legjobb jegy és azt is csak páran értük el. Nem vagyok én hozzászokva ehhez! :)

Volt még előttem pár ZH az egyetemen azon a héten, így aznap tényleg nem akartam megvenni a gépet. Főleg nem este háromnegyed kilenckor. Aztán jött egy csavar: írtam Lócinak (hobby fotós főnök pajtás) Skype-on, hogy meglesz a 400D, mert összejött a pénzem. Erre ő közölte, hogy kinézett magának egy új telét az edigitalnál és, hogy szívesen átadná a régi 70-300-as EF obiját jutányosan, viszont az új objektívre ő ma vágyik és különben is mi lenne, ha elkísérném és azzal a lendülettel megvennénk a 400D-t is? Először kicsit vonakodtam, mert féltem, hogy elszúrom a ZH-kat, ha megveszem a gépet. De végül belementem. :)

Persze ezt az egész akciót este 8 körül kezdtük el kivitelezni. Kelenföldről a Mammutba. :)
A sors iróniája, hogy nekem meg tudtuk venni a gépet, neki pedig, hiába volt a honlapon, hogy van raktáron a hőn áhított messzelátóból, azt valaki orvul lefoglalta, mielőtt odaértünk. Bánatában gyorsan vásárolt is pár egyéb fotós cuccot.

Örülök, hogy vele mentem, mert legalább egy hozzáértő volt mellettem. Így a polárszűrő nem négyezerbe, hanem mindjárt nyolcba került. :P De legalább nem gagyi, (bár a Hama-kat is dícsérték többen, az pedig tipikusan a négyezres kategória).

Lent láthatjátok eslő próbálkozásaimat, amiket valamilyen szinten publikusnak gondoltam.

Az elsők a lakásban készültek:





Később kinéztem az erkélyre:



És már az sem volt elég, így elmentem húgommal dobolni a garázsba. Merthogy ott van a dobfelszerelés, hogy a szomszédokat ne zavarjuk. Amíg ő gyakorolt, nekem sikerült lekapni ezeket:


Remélem marad még a szép idő és lehet mászkálni a városban. Bent hamar el tud fogyni a téma. ;)