Egy jó fotósnak illik ismernie a felszerelése minden egyes darabját töviről hegyire.
Fontos, hogy tisztában legyünk az eszközeink korlátaival és bennük rejlő lehetőségekkel. Ehhez azonban nem elég elolvasni a használati utasításban leírtakat, hanem a gyakorlatban is meg kell tapasztalni a dolgokat. Érdemes a határokat feszegetni, hogy megtudjuk, mi is van pontosan a táskánkban.
Objektívekből legegyszerűbb kiismerni a fix gyújtótávolságúakat. Ezeknél viszonylag könnyű megtapasztalni a különböző rekeszbeállítással készült képek minőségét, az objektív rajzolatát, képi hibáit. Persze már ez is önmagában sok időt igényel és legtöbbször az ilyen tapasztalatok a „bevetés” közben elrontott képekből jönnek. Mivel azok „fájnak”, megjegyezzük, hogy pl. nem kellett volna f2.8-on lőni az adott képet, mert ott nagyon kicsi a mélységélesség és csoportképhez az nem tuti, ráadásul sokkal lágyabb, mint szerettük volna. Az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt kell sokat gyakorolni, hogy még a kép készítése előtt legyen elképzelésünk arról, amit majd kapni fogunk.
Az általam használt objektívek.
2 fix, 2 zoom. A fixeket jobban kedvelem.
A zoom objektíveket ennél még nehezebb kiismerni, mert ott a végeredményként kapott kép minősége, a mélységélesség és az objektív torzítása nagyban függhet a használt gyújtótávolságtól. Ilyenkor érdemes az objektívet végigtesztelni nyitott blendével, majd nagyjából megfigyelni, hogy mikor és mennyit szükséges rekeszelni. Ilyen problémával én a régi teleobjektívemnél találkoztam. Az sajnos nyitott blendével nem tudott éles képet csinálni, de egy adott gyújtótávolság felett még rekeszelve sem igazán. Mire erre rájöttem, rengeteg kép a kukában végezte. De ezzel is tanultam, és később már figyeltem erre, illetve új teleobjektív vásárláskor már igyekeztem ezeket észben tartva megtalálni az utódot.
Ezeknek a gondolatoknak az apropóját egy korábbi post adta, vagyis az ahhoz való előkészületek során lőtt képek és megszerzett újabb tapasztalataim. Eddig ugyanis letudtam a Sigma 17-70 és a nagy fényerő dolgot annyival, hogy f2.8-on lágy képe van (pár régebbi fotózásból szerzett tapasztalat), így hónapok óta nem is próbálkoztam ezzel a dologgal. Most viszont rájöttem, hogy ha a gépen 1 csúszkával feljebb tolom az élességet és RAW-ból konvertálom a JPEG-et, akkor már egész elfogadható képet kapok. Ez pedig már elég lehet arra, amire használni akarom.
Persze a felszerelésünk csak eszköz (és nem csak objektívekből áll), amivel fotózunk. Sokak szerint nem ettől függ, hogy jó e egy kép (és ezt a véleményt osztom én is). Azonban ha tudjuk, hogy mik a határok, képesek leszünk az érték mellé minőséget is nyújtani, képesek leszünk magabiztosabban, gyorsabban dönteni egy adott helyzetben és nagyobb eséllyel kapunk mások számára is élvezetes képet.
Új szavazás: A fix vagy a zoom objektíveket kedveled jobban?
(Oké, mindegyiknek van előnye és hátránya, de ha választhatsz melyiket használod inkább?)
Régebbi szavazások eredményei:
Te mióta fotózol?
Mi a célod a fotózással?
Te hogyan komponálsz?
Bejegyzések
