Mostanában egyre inkább kerülöm a sok vakus megoldásokat és igyekszem a rendelkezésre álló fényeket kihasználni. Ez nem azt jelenti, hogy mindig a Nap lenne a fényforrásom, hanem éppen, ami van. Remek példa a nem sokkal korábban készült Monitor c. kép.
Sajnos ezen szemlélet gyakorlását nagyban nehezíti az a tény, hogy két nappal ezelőtt történt egy kis baleset. A 7-es buszról leszállva a fotós táska lecsúszott a vállamról és a betonra huppant a benne levő törékeny kincseimmel együtt. Az eset nem volt fájdalommentes, mert a kis 50-es, nagy fényerejű objektívem szétpattant. Gyenge, műanyag konstrukció, szóval nem csodálkozom rajta, de sajnálom, mert az volt a legélesebb objektívem, ami (egy kis túlzással) szinte bármilyen fényviszonyok között használható volt. Első ránézésre nincsen törés rajta, valószínűleg csak a műanyag elemek szétugrottak, majd megszorultak. Próbáltam magam megoldani a problémát, de a 1,5mm-es laposfejű csavarhúzó (ami az itthoniak közül a legkisebb) is túl nagy volt hozzá. Ha lesz idő elviszem egy szakihoz, hátha csak össze kell rakni és nincs nagy baj. Addig is használom a Canon 70-200 f2.8-at, bár korántsem olyan kompakt (190g vs. 1310g).
Viszont nagyon elkanyarodtam a témától. A fenti képet szintén a rendelkezésre álló, jelen esetben természetes, fényekkel oldottam meg. A háttér az égbolt (túlexponálva), a fekete tartó pedig egy határidőnapló. Kamerának jobbról lent volt egy nagy méretű derítőlap.
Bejegyzések
4 megjegyzés:
És mennyivel szebb, így hogy nincs jobb vagy bal oldalt az a nagy fehér folt...
Nagyon jó lett, kínálja magát! :)
köszi a kommenteket! :)
-milyen egyértelmű is néha így alkotni :)
Megjegyzés küldése