Mióta megjelent a videó funkció a DSLR-ekben, egyre több embert izgat, hogy vajon mit tudnak ezek a gépek. Ma már nem ritka, hogy ezekkel a gépekkel készült nagyon impresszív rövid filmeket vagy éppen videóklippeket látunk. Érthető tehát az érdeklődés.
Canon vonalon jelenleg 4 DSLR gép tud videót rögzíteni:
a belépő szintű 500D,
a középkategória croppos királya, a 7D,
a megfizethető (tudom ez relatív) full frame, az 5D mkII,
valamint a profiknak szánt 1D MkIV.
Akik komolyabban foglalkoznak videózással, és beérik egy DSLR-rel azok leginkább az utóbbi 3 váz közül szoktak választani. Azonban e 3 váz közül egyelőre csak a 7D és az 1D MkIV támogatja a 24P formátumot (filmes körökben ez a standard és a profi vágóprogramok is ezt részesítik előnyben - pl.: Avid), így az 5D mkII firmware frissítéséig ez a 2 váz az igazán érdekes videós szemmel nézve.
A Stillmotion blog a három komolyabb vázat tesztelte (részletesen angolul) zaj, rolling shutter effektus és képkivágás (melyik crop faktor használható leginkább) alapján. Az eredmény az lett, hogy még a 7D kisebb méretű szenzora is elég jó jel/zaj viszonyt tudott produkálni, de a használhatóságban az 1D mkIV az abszolút favorit és a rolling shutter effektus is ennél a gépnél volt a legkevésbé problémás. Egyébként a srácok 6db 7D-t is beszereztek videózás céljából és mára már teljesen lecserélték a videókamera parkot DSLR-ekre.
Azért itt hozzátenném, hogy a DSLR gépek egy profi videókamerához képest nagyon kevés videóspecifikus szolgáltatást nyújtanak, bár képminőségben kétség kívül nagyon jók és az objektív park is remek.
Két hete volt szerencsém egy videóklipp forgatáson részt venni, ahol régi kollégák és stúdiótársak (BSS) dolgoztak, és ott egy 15 millió forintos XDCAM HD formátumú kamerát használtak, amiből csak az objektív 5-6 milló forintba került. Nos, azt a kategóriát egyelőre kevésbé fenyegetik a DSLR-ek. :) Kiegészítő infó: a 7D 1.6x, az 1D mkIV 1.3x szorzóval rendelkezik, míg az 5D full frame. 24P: másodpercenként 24 képkocka kirajzolása progresszív formátumban. A progresszív annyit tesz, hogy a képernyő összes sora egy ütemen belül frissül (így 24 ütem van egy másodperc alatt). Ezzel ellentétben az interlace technika minden ütemben csak a páros vagy páratlan sorokat frissíti felváltva. PAL szabványú tévénél a hálózati áram 50Hz-es frekvenciája pont alkalmas 25 képkocka interlace-szelt kirajzolására, míg az amerikai NTSC percenként 30 képkockát rajzol a 60Hz-es hálózati frekvencia miatt. (Ha deinterlace szűrő nélkül konvertálunk interlace-elt anyagot progresszív formátumba, akkor mozgás esetén megfigyelhető a roppant kellemes csíkozódás. )
"A fotót egy Canon 5D Mark II kamerával, 400 mm-es objektívvel készítette Holger Schulze,az A.F.B. Zurzeit nevű kis médiaügynökség alapítója és vezetője. A robot által vezérelt összeállítás 172 perc alatt rögzítette 21,4 megapixeles felbontásban a 1665 darab képet. A 102 gigabájtnyi anyag konvertálását egy 48 gigabájtos memóriával rendelkező, 16 processzoros számítógép 94 óra alatt végezte el.
A Help-Portrait magyarországi rendezvénye december 12-én a Budapest Sport Arénában került megrendezésre. A rendezvényre sok fotós érkezett, akik reggel 9-től egészen délután 2 óráig megállás nélkül készítették a képeket, amiket aztán egy külön kis csapat utómunkázott, majd kinyomtatott a rászorulóknak. A munka gördülékenységét pedig gyönyörű hölgyek segítették. :)
A magam részéről örülök, hogy ott lehettem és tényleg jól éreztem magamat. Egyedül azt sajnálom, hogy az ott levő fotósok közül viszonylag kevéssel sikerült beszélgetnem, de remélem erre később még lesz lehetőségem.
A rendezvényről készült egy werk videó a JSZV PROmotion Kft. által, íme:
Illetve egy csoportkép, amit Polcz Péter készített:
A Help-Portrait egy érdekes és tiszteletre méltó kezdeményezés, melynek lényege, hogy fotográfusok (amatőrök és profik egyaránt) portrét készítenek azoknak, akiknek másképp nem lenne erre lehetőségük.
A mozgalomnak szerveződik a magyarországi csoportja is, akikhez most bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, hogy szeretne segíteni a rászorulóknak. Nem csak fotósok jelentkezhetnek, hanem bárki, aki segítene a szervezés lebonyolításában.
A Help Portrait Mozgalomban világszerte vesznek részt önkéntes fotósok idejüket és munkájukat áldozva, hogy az ünnepek közeledtével segítsenek a kevésbé szerencséseknek. A feladat egyszerű: fotóznak, portrékat készítenek, majd átadják az elkészült képeket a rászorulóknak.
Az esemény mindenütt a világon 2009. december 12-én kerül megrendezésre. Magyarországon az OpenPress Nemzetközi Hír- és Fotóügynökség vállalta magára az esemény megszervezését a Budapest Sportaréna konferenciatermében 9 és 14 óra között.
Hívj minket, ha kérdésed van a magyarországi akcióval kapcsolatban: 20 399 67 48
A szervezők: Kis Kata Nyúl Dániel Vigh Dániel
Fontos, hogy a dolog nem a pénzről szól és cégeket sem szívesen vonnak be. Szigorúan tilos például promóciós célokkal csatlakozni a rendezvényhez!
Én ott leszek, és keresek egy társat hozzá, akivel tudunk egymásnak asszisztálni és felváltva fotózni, valamint a felszerelést közösen használni (így kevesebb állványt, vakut kell cipelni).
Dobpergés, pezsgő bontás: elindult a fenyertek.hu! :)
Az oldal célja, hogy magyar nyelven nyújtson ismeretanyagot a hazai online amatőr fotósoknak. Igyekszünk képességeinkhez és lehetőségeinkhez mérten színvonalas anyagokat készíteni, de ehhez szükségünk van a Ti visszacsatolásotokra is. Remélem tetszeni fog! :)
This is a story from not long ago about a boy and a girl who fell in love like whoa but there was a problem I didn't count on the fact I was a Canon and she was a Nikon
The photo community was too far gone they couldnt appreciate what we had goin' on we had similar features, made similar pictures we really weren't that different but they still couldn't see
I auto focused on her sexy body buttons to push didn't know where to get started I never thought I'd fall for a D200 but she was so hot, she was all that I wanted
[Chorus] My 1DS mark III felt more complete when we were together she said my shots were so unique
But soon you'll see we could never be like Romeo and Juliette our families disagreed
Ohh Ahh Polish my lens girl oooahh polish my lens girl ohh-ahh polish my lens girl dont leave a thumb print on that lense girl
The two sides always at war all across the message boards Dpchallenge what the fuck yo they could never let go of the hate no thats for 'sho the Nikon gang whooped my ass and made me go
The 70-200 in my pants wouldnt fit inside her Nikon body made me wear a UV-filter, which I'm against, but shes my shawtay Mount her on my tripod and screw her on and off and on again make her take my picture and say I'm the best thats ever been
[Chorus]
Cause I'm a Canon gangsta and your a Nikon shawtay I wanna take a picture of that rockin bootay
We couldnt keep the act up we just had to face the facts but hey look on the bright sïde at least we're not a Pentax
Már egy jó ideje dolgozom együtt Radványi Tiborral egy titkos projekten, amibe most egy kis betekintést kaphattok egy rejtvény képében.
A fenti képet egy Pó Alex (angolul csak: Alex Pó) nevű fotós tanonc készítette, aki egy új automatikus élesítési technológiát próbált ki (Out O'focus). A baj az, hogy őt bíztuk meg azzal, hogy eljuttassa az érdeklődőkhöz induló honlapunk címét. Sajnos mivel mi még a honlap kódját hegesztjük és a videókat rendereljük, amiket nektek készítettünk, így nincsen időnk új fotót készíteni.
Nagyon fontos lenne számunkra a fenti fotó tökéletes verziója, hogy mindenkinek megmutathassuk az oldalunk címét. Szeretnénk felkérni téged, hogy elkészítsd a kép éles verzióját. Nem lesz könnyű. Vállalod?
A recept: fotózzd meg a világ problémáit és mutasd meg ne csak az átlagembereknek, hanem azoknak is, akiknek a kezében hatalom van, és ezáltal tudnak tenni a kialakult helyzet ellen. Nincsenek sokan, nem könnyű őket bevinni egy kiállításra, de rajtuk múlik minden.
Persze, nem vagyok naiv, a pénz mozgat mindent. Amíg létezik az emberi kapzsiság, addig csak romboljuk a környezetünket. Kapzsiság pedig létezni fog, ameddig az ember nevű élőlény létezik. Kérdés, hogy meddig húzzuk ezzel a csodás tulajdonságunkkal. Valamikor vége lesz a játéknak, és akkor nem lesz több plazma tv meg blog. Meg blogger. Meg fotós. Meg tartalom fogyasztó.
Mióta megjelentek a videós DSLR-ek azóta vágyom egyre. Szeretném ismét kihasználni a mozgókép adta lehetőségeket.
A problémám az, hogy a jelenlegi Canon palettáról a 7D videóképességei azok, amikkel tudnék együtt élni, viszont az árával egyelőre nem (az 5D Mark II árával meg főleg nem). Addig is nyálcsorgatásnak itt egy videó ISO 1600 és 6400 közötti érzékenységen, Canon 35mm f1.4/L USM, Canon 50mm f1.2/L UMS és Canon 70-200 f4/L IS USM objektívekkel fényképezve:
Ami miatt kicsit igazuk lehet a "minek egy DSLR-be videó funkció", fajta zúgolódóknak, bár érdekes módon ritkán hozzák ezt fel indokként:
Az Európai Bizottság jogalkotói korábban sokat feszegették azt a kérdést, hogy a videórögzítésre képes fényképezőgépeket camcorder kategóriába sorolják. Ezzel kapcsolatban mind az ipar, mind pedig az érdekelt országok felháborodásuknak adtak hangot, de mindhiába. A terv megvalósult. Ez annyit jelent, hogy a digitális fényképezőgépek import vámját 0%-ról (lásd. ITA - számítástechnikai termékek elterjedését elősegítendő megállapodás) 4.9% ill. 12.5%-osra változtatta, amennyiben azok EU-n kívüli országból érkeznek, és képesek mozgóképet rögzíteni. (Most mindenki nézze meg, hogy a fényképezőgépét mely országban gyártották.)
Ahhoz, hogy továbbra is fényképezőgépnek számítson az adott termék, és ezáltal 0%-os importvámot élvezzen, a következő feltételeknek kell megfelelnie: maximum 29 perc 59 másodpercnyi anyag rögzítésére képes egyhuzamban, nem képes elérni a 800x600-as felbontást vagy a 23 másodpercenkénti képkockaszámot. Ha ennél többet tud, akkor legalább 4.9% importvámmal terhelendő az adott fényképezőgép (bocsánat: camcorder).
A Panasonic Lumix GH1 az ékes példája ennek a szabályozásnak. Az EU-s verzió ugyanis csak 29 perc 59 másodpercet tud rögzíteni egyhuzamban. (Mondjuk ennél hosszabb snittekre nagyon ritkán van szükség.)
Rég volt már olyan fotós projektem, ami valamiféle koncepcióra épült volna. Most viszont egy régi tervet sikerült valóra váltani, és végre összehoztuk RobiLacival a szertáros fotózást. Készült pár érdekes kép, ebből most itt láthattok egyet. Nem kizárt, hogy később még felkerül az oldalra pár darab. :)
A Goldenblog 2009 fődíjas Szertár blog szerkesztője.
Aki a technikai részletek megszállottja, annak itt van némi információ: a fotóhoz 3db vakut (2db Nikon SB-26-ot és egy Canon 580EXII-t) használtam, ebből kettőt fénymódosító nélkül, míg a harmadikat ernyővel. A Canon vakut kínai rádiós kioldóval sütöttem el, a Nikon-ok pedig ennek fényére villantak el. Ha jól emlékszem (szóval fogalmam sincs :D), 1/8 volt a két hátsó vaku fényereje, míg a derítésként használt ernyős vakué 1/4. F6.3-as blendét és ISO 200-as érzékenységet használtam (ez viszont tuti, mert benne van az EXIF-ben). Az obi a kedvenc átfogású Sigma 17-70 volt.
Ha már technika: az egyik SB-26-os vakum cserben hagyott. A kijelzőjén fel-felvillantak a dolgok, de ennél többre nem volt képes. Na jó, néha sikerült elsülnie, de arra nem alapozhattam a fotózást. Akksit cseréltem benne, nem segített. Nem vagyok boldog tőle. Lehet fel kell kutatnom egy műszerész szakit. :S
A Szertár blog offline találkozója egyébként most szombaton lesz 14:00 és 18:00 óra között a Fogasházban. Részletek a szertar.com oldalon. Én ott leszek. :)
Köszönet RobiLacinak a türelméért és a Csodák Palotájának a helyszínért!
Az előző bejegyzés után kedvem támadt kipróbálni az Animoto nevű internetes szolgáltatást (köszi e1-nek az infót), mely fotókból automatikusan generál videót.
A képeket elegendő feltöltenünk egy képmegosztóra, pl. a flickr-re, és ezután már csak meg kell mondanunk, hogy mely képekből szeretnénk összefűzni a videót. A képeket persze saját gépünkről is feltölthetjük.
Az elkészült videót ízlésesen effektezi az Animoto, de ezeket nem mi választjuk, hanem automatikusan belerakja (ez jó, ha percek alatt kell valami látványosat alkotni). Állításuk szerint sosem készül két egyforma videó. A zenét vagy mi töltjük fel, vagy válogatunk a zenetárból, ahol jogtisztán juthatunk a videó alá vágott számokhoz.
A kész videót az Animoto oldalán vissza lehet nézni, vagy meg lehet osztani pl. facebook-on, twitter-en, de ha az jobban tetszik, youtube-ra is van lehetőség exportálni.
Én regisztrációval együtt alig 10 perc alatt hoztam ezt össze:
Egy 30mp-es anyag összeállítása ingyenes, a teljes hosszúságúhoz már azonban fizetni. Két lehetőség van: alkalmanként fizetünk 3$-t, vagy 30$-ért megvesszük az éves előfizetést. Szerintem, akinek gyakran kell ilyen videókon prezentálnia a munkáit, annak nagyon megéri a 30$-t.
Én eddig összesen 2 szolgáltatásért fizetek (flickr, saját tárhely), de elgondolkoztam ezen is.
Mostanában egyre többször olvasok olyan cikkeket, melyben a strobist jelenséget kritizálják. Bár a blog olvasói valószínűleg tudják, hogy mi az a strobist, azért igyekszem pár mondatban összefoglalni azoknak is, akiknek ez a szó nem mond semmit.
Learn how to light*
A strobist, vagy inkább Strobist szó alatt David Hobby amerikai fotográfust és az ő általa vezetett, megegyező nevű fotóblogját szokás érteni. A strobist szó a strobe (stroboszkóp, vaku) szóból származik.
David Hobby munkásságának köszönhető, hogy a világon fotósok sokasága kezdte el intenzíven használni a kis rendszervakukat kamerán kívüli (angolul off-camera) üzemmódban. Bár maga a technika régóta adott volt, mégsem terjedt el olyan mértékben, ahogyan aztán később Hobby blogjának hatására. Tulajdonképpen egyfajta új őrületet indított el, és hirtelen rengetegen kezdték úgy gondolni (köztük én is), hogy az élet 2,3,4,... rendszervakunál kezdődik. A Strobist blog fő témája a világítás, melyet az esetek döntő többségében ezekkel a rendszervakukkal oldanak meg. A strobist-ok vagy sztrobisták** (alakítjuk a nyelvet) ennek a műfajnak a hű követői.
Hobby a Strobist blog segítségével igazi globális közösségi életet indított be. Követőinek sokasága osztja meg egymással tapasztalatait, ötleteit és tudását az internet adta kommunikációs csatornákon keresztül, vagy nem egyszer közös fotózások alkalmával (lásd: Budapest Strobist Meetup). Bibliájukat, a Lighting 101 nevű tananyagot a világ számos nyelvére lefordították már, többek között magyarra is.
Az érem másik oldala
A stílus ellenzői azonban azt kifogásolják, hogy az túlságosan techno-fetisiszta. A fotósokat a mesterséges, kreált látvány készítésére ösztönzi, és túlságosan nagy hangsúlyt fektet az eszközökre, ezáltal pedig sokkal kisebb hangsúlyt kapnak a hagyományos fotográfiai értékek***.
Bár Hobby kétség kívül rengeteg amatőr és profi fotóst hozott lázba, vajon mennyire követendő ez a trend? Valóban tompulnak az értékek, és az eszköz kerül előtérbe?
Egy kis vitaindító fricska (önnön magamnak is) a végére:
"[...] being a strobist equals being an amateur. The pro does not worship his equipment."
ami magyarul valami ilyesmi:
"Sztrobistának lenni egyet jelent az amatőrizmussal. A profi nem imádja a felszerelését."
A fenti idézetet Radványi Tibor egy régebbi blogpostjából ragadtam ki (azon belül is egy olvasói reakcióból), ami egyébként az egyik témaindító bejegyzés is volt egyben. Aki beszél angolul, bár itt most olvasni kell (tréfarépa), annak mindenképpen ajánlom!
Persze felmerül a rafinált kérdés, hogy vajon lehet e eszközimádat nélkül sztrobistának lenni vagy ez a két dolog teljesen elválaszthatatlan? Hol a határ? Világíthatok egyáltalán anélkül, hogy rám sütnék ezt a jelzőt?
Savazás****
A témában egy szavazást is indítottam 3 választási lehetőséggel:
Szükség van a tapasztalatszerzésre, világítást csak így lehet tanulni. Szerintem nem káros, hanem kifejezetten hasznos.
Sok világítással kapcsolatos tudást, tapasztalatszerzési lehetőséget ad a fotósoknak, bár sajnos sokan tényleg átesnek a ló túloldalára. Hasznos, de sokakat rossz irányba visz el.
Úgy gondolom, hogy túl nagy a hangsúly az eszközön, érdemesebb lenne inkább a régi nagy nevektől meríteni ötleteket. Kifejezetten károsnak tartom.
Akinek nem jelenik meg a szavazó form, az ide kattintson.
Lábszagjegyzék
* Tanulj meg világítani! - A Strobist blog mottója. ** Mit fogok én kapni a sztrobista és a sztrobizmus szavakért... :) *** fotográfiai érték: kíváncsi lennék egy-két általatok adott definícióra. **** Nem írtam el ;)
Nagyon köszönöm mindenkinek, aki küldött linket! Igazán inspiráló volt nézegetni a jobbnál jobb képeiteket. =)
Az elkészült lista béta állapotú, ezen még közösen tudunk javítani (ugye de jó lenne most egy wave? :) ). Arra kérek mindenkit, hogy ha rossz kategóriában érzi magát, akkor jelezze, illetve ha szeretnétek a neveteket is ott látni, akkor azt is írjátok meg.
Ezen felül, aki szeretne, írhat egy tweet-nyi (szigorúan 140 vagy kevesebb karakteres) leírást, kedvcsinálót az oldaláról, amit a linkje mellé bemásolok.
A post megjelenésével egy időben kikerült egy Olvasóim nevű menüpont is a blog fejlécébe. Emellett készült egy banner is, amit két hétig kint fogok hagyni az oldalon. Így, ha már nagyon kitolják az újabb postok, akkor is könnyen meg lehet majd találni.
Ezt a bannert a flickr profilomba és stream-embe is kirakom, ahonnét egy kattintással ide lehet majd jutni. Igyekszem majd még pár helyre kirakni, ahol lehetőség van rá. :)
Ha valaki úgy érzi, hogy kimaradt, akkor dobjon egy kommentet! :)
Néha nem árt, ha egy kicsit felülvizsgáljuk magunkat, a munkáinkat és megpróbáljuk objektívan (bár ez lehetetlen) és kritikusan vizsgálni a fotóinkat. Nálam ez most jött el. Érzem, hogy az utóbbi fél évben nem igazán volt értékelhető képem. Elkezdtem futószalagon gyártani az átgondolatlan, fantáziátlan képeket.
Úgy gondoltam, hogy kicsit visszamegyek az alapokhoz és pihentetem a vakuimat, a lányokat pedig inkább moziba hívom, nem fotózni.
Szeretem kipróbálni az új technológiákat, éppen ezért elindítottam az első publikus magyar fotózással kapcsolatos Wave-et a Google Wave-en. Akinek van account-ja és kedve "vévelni", az jöjjön! :)
Így tessenek rákeresni: id:googlewave.com!w+CNvTpyhSC (köszi az infót dLux-nak!)
Az első publikus magyar fotózással kapcsolatos Wave.
UPDATE: ne tessék megijedni, hogy azóta chat-a-térré változtattuk a hullámot, lehet kedvetek szerint garázdálkodni (fotós témákkal teleirkálni). :)
(Megelőzve a kérdéseket: sajnos nem tudok meghívót küldeni, mert nem elérhető számomra az a felület.)
A napokban posztolnám az olvasói linkekeket (köszi szépen mindenkinek! :) ), amiket beküldtetek. Azonban valami rendszert kellene rá kitalálni, mert egy bazi hosszú link listát ömlesztve senki nem fog átnézni.
Tippeket kérnék, hogy hogyan lehetne több, mint 40 linket egy posztban (Figyelitek? Magyarítottam. Sz-szel. :) ) értelmesen összegyűjteni. :)
ABC sorrendben blog címe alapján?
ABC sorrendben szerző neve/nick-je alapján?
Kategorizálva (csak fotó/fotó+írás)?
Tábálázatba?
Egyéb módon? (Javaslatok jöhetnek.)
Hogyan lenne számotokra átlátható?
Kommentbe jöhetnek az ötletek!
Aki csak most kap észbe, hogy még nem adta meg a linkjét, az ne ide, hanem a korábbi post kommentjei közé legyen kedves beszúrni! :)
Chase Jarvis után én is kedvet kaptam a telefonnal való fotózáshoz.
De, ki is az a Csész Dzsárvisz és mihez kaptam kedvet? Nos, ez a videó mindent megmagyaráz:
Sokszor voltam már úgy, hogy jó lenne, ha mindig nálam lehetne a gépem, viszont a több kilós táskát nincs kedvem mindenhova magammal vinni. A telefonom kameráját eddig csak akkor használtam, ha meg voltam szorulva. Most viszont megpróbálok valamiféle koncepciót építeni rá. Persze, eszem ágában sincs a DSLR helyett használni, inkább mellette.
Lehet nem tart sokáig a lelkesedésem, de az első kép már meg is született. :)
Egy kisebb hadsereget is kiszolgálna ez a mellékhelyiség. :)
És nem csak ájfónnal lehet ilyen zajos és széteső képet készíteni, hanem szinte bármilyen mobiltelefonnal. :) Én egy Samsung SGH-900i-t használtam.
Vignette használtával ízlés szerint tovább lehet "rontani" a cseppnyi érzékelőből kipottyant pixelhalmazt. :)
A hétvégén igyekeztem kihasználni, hogy végre eljött az idő, amikor ismét ezer színben pompázik a természet. Bevallom, most legszívesebben kivennék egy hét szabadságot és sorba járnám a természetvédelmi területeket, parkokat, hegyeket, völgyeket és megállás nélkül csak fotóznék.
Ma is egészen mással kellett volna foglalkoznom, mintsem fotózással, de valahogy nem volt kedvem programkódot bámulni és Bézier görbéket kódolni. Kapóra jött, hogy Klau is unatkozott, és a facebook-on gyorsan le is beszéltünk egy fotózást. Sajnos a délutáni fényekről lemaradtunk és nem is voltam formában.
Nem készült olyan kép ma, amivel igazán elégedett lennék, de azért beteszek ide párat. :)
Mára egy kis őszi hangulatú fotózás volt a program. Ági megkért, hogy csináljak neki bicajos képet, de előtte készítettünk pár portrét is. Sajnos későn indultunk, így egy idő után besötétedett.
A portrékhoz természetes fényeket és egy ezüst színű derítőlapot használtunk, amit Ági a kezében tartott. Háttérnek pedig egy piros bogyós bokrot választottunk. Ezekhez a fotókhoz a nemrégiben vásárolt Canon 70-200 f2.8/L USM objektívet használtam, végig f2.8-on.
A portré után elkészítettük a bicajos képet is, de sajnos a helyszín nem volt az igazi. Alapvetően más ötletem volt a háttérre, de későn indultunk és a sok cucc miatt nem is tudtunk volna az előzőleg kitalált helyszínre menni. Így maradt a sima utcai fotózás. A világítást úgy oldottam meg, hogy főfénynek egy Nikon SB-26-os vakut használtam állvánnyal, ernyővel 1/1 fényerőn, míg díszítő fénynek befogtam a Canon 580EX II-t 1/4 fényerőn. Ez utóbbit a járdára tettem a gyári talpával és egy rádiós kioldóval. A Nikon vakut az 580EX II fénye oldotta ki. Az objektív ez esetben a Sigma 17-70mm f/2.8-4.5 DC MACRO volt.
Párszor már megkaptam, hogy "Nem is nézted az oldalam?". Nos, az van, hogy amire nem vagyok feliratkozva az RSS olvasóban, azt nem nagyon szoktam olvasni. Sokszor pedig elfelejtek oldalakat felvenni, így sajnos lemaradok a történésekről.
Most viszont itt a remek alkalom, Kedves Olvasó, hogy a kommentek közé beszúrjad a saját fotóblogodra vagy fotózással kapcsolatos oldaladra mutató linket. Jövő héten pedig csinálok egy postot, amiben összeszegezve kirakom ezeket, hogy a megrögzött RSS olvasókhoz is eljusson az infó (mármint azon részükhöz, akik már lusták a kommentek miatt idekattintani - ismerem ezt a fajtát, én is ilyen vagyok :) ).
Bízom benne, hogy a linkek között lesz egy-két új gyöngyszem is! :)
A postra meg teszek majd a főmenübe egy Olvasóim linket, ahonnét majd mindig elérhető lesz ez a lista.
Mit szóltok? Jöhetnek a címek! :)
Direkt link a lusta RSS olvasóknak a komment szekcióra. :)
Az amcsiknál mostanában menő dolog az esküvői ruha tönkretétele a ceremónia után. Legalábbis sokáig azt hittem, hogy nálunk ez még nem divat, aztán kiderült, hogy tévedtem. A szimbolikus jelentésen túl ez egy érdekes fotótéma tud lenni.
Van most nálam 2 telobjektív, az egyik a saját Canon 70-200mm f4/L USM, míg a másik az utódjának szánt Canon 70-200mm f2.8/L USM.
Mivel úgy néz ki, hogy elbúcsúzok az f4-estől és helyette az f2.8-assal fotózok tovább, így kíváncsi voltam arra, hogy mit tud a 2 objektív. Sajnos a Manfrotto 055XPROB állványom most éppen kölcsönadtam, így csak a kis teherbírású Manfrotto 785B-t tudtam használni a teszthez. Ennek megfelelően nem tudtam megoldani, hogy képeken pontosan ugyanaz látszódjon az objektív cserét követően, mert az állvány feje sajnos elmozdult.
Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon képminőség szempontjából milyen változásra számíthatok. Így mindkét objektívvel tesztképeket lőttem 70, 100, 135 és 200mm f2.8 és f14 között egész blendénként. Nem akarok untatni senkit azzal, hogy az összes képet feltegyem, de nagyjából azt a következtetést tudom levonni, hogy a 2.8-as változat valamivel lágyabb. Szerencsére a különbség nem túl nagy, így a 2.8-asra is simán lehet mondani, hogy tűéles.
Megjegyzés: a fényképezőgép érzékelőjének síkja és a könyv lapja nem voltak párhuzamosak és bocsi a fehéregyensúly miatt is. :) A fókusz a kép közepén van.
A minap voltam egy bűvész előadáson, ami beltérben volt, és oda nagyon jól jött a fényerő. Így is ISO 1600-on voltam kénytelen fotózni, hogy 1/125, 1/160 záridőm legyen, de a képek többsége élesnek mondható. Az f4-essel 1/60-1/80 záridőim lettek volna, ami teleobjektívnél már nagyon biztos kezet igényel.
Jó dolog a plusz fényerő, csak a vele járó plusz tömeg ne lenne! :)
Viszont aki vitte volna az f4-es objektívet az elállt a vásárlástól, így ismét szabad préda lett. Várom a jelentkezőket! :)
Ma délután 4 órakor a Blaha Lújza téren, majd 5 órakor a Deák Ferenc téren rendeztek az utca embere számára váratlan, tömeges, táncos megmozdulást, un. flashmob-ot, Michael Jackson születésnapja alkalmából.
A szervezők (http://oromtanc.mizu.hu/) próbálták a lehető legnagyobb titokban összeszedni a népet és igyekeztek mindenféle trükkökkel megnehezíteni a helyszínhez és az időponthoz való hozzájutást. Szerették volna, ha nem várja őket sok fotós. Nos, várta őket. :D
A tánc érdekessége, hogy nagyjából 2 percig tartott (a két helyszínen összesen nem volt 5 perc fotózni). Ennyi idő alatt kellett nagyon gyorsan helyezkedni és képeket készíteni. Mondanom sem kell, hogy ez nagyon rövid idő. El is bénáztam rendesen. Ennek ellenére megosztok pár képet, amiket csak méreteztem.